MIRE FIGYELJÜNK A TULAJDONI LAPON?
A tulajdoni lap az ingatlan legfontosabb azonosító dokumentuma. Ez az okirat az ingatlan-nyilvántartás adatait tartalmazza, az érintett ingatlanra vonatkozóan. Az Állam az ingatlan-nyilvántartás útján „garantálja”, a tulajdoni lapban foglalt adatok, jogok és tények valódiságát. A tulajdoni lap tehát közhiteles.
Ennek a „garanciának” a jogi lényege, hogy a Ptk. 5:174. § szerint: „A jóhiszemű és ellenérték fejében szerző javára az ingatlan-nyilvántartás tartalmát akkor is helyesnek és teljesnek kell tekinteni, ha az a valódi anyagi jogi jogállapottól eltér…”
Az tulajdoni lap tartalma tehát rendkívül fontos, bármilyen ingatlan ügylet esetén. A tulajdoni lap alapján egyértelműen megállapítható az ingatlan tulajdonosainak személye, és hogy terheli-e az ingatlant valamely tulajdonszerzést korlátozó vagy akadályozó jog illetve teher.
Lássuk a tulajdoni lap fajtáit:
- teljes másolat: ez a fajta valamennyi bejegyzést tartalmaz az ingatlan megépítése óta, tehát a már törölt tulajdonosokat, terheket stb. és a jelenleg hatályos adatokat is.
- kivonatos másolat: ez csupán a fennálló bejegyzéseket tartalmazza, a megszűnt bejegyzésekre pedig utal,
- részleges másolat: amely csak a kért bejegyzéseket tartalmazza,
- szemle: a tulajdoni lap azon formája, amely csak a fennálló bejegyzések adatait tartalmazza.
A tulajdoni lap részei
A tulajdoni lap három, római számmal jelölt fő részből áll.
A I. rész az ingatlan adatait tartalmazza.
A település nevét, az ingatlan fekvését (belterület vagy külterület). Belterületi ingatlan esetén az utca (tér, körút stb.) nevét és a házszámot, a helyrajzi számot, az ingatlan területének nagyságát, művelési ágát, ha termőföld, és a művelés alól kivett terület elnevezését, ha nem az. Az épület fő rendeltetés szerinti jellegét szintén tartalmazza az I. rész (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), továbbá az ingatlan jogi jellegét (pl. társasház, szövetkezeti ház, műemlék, tanya stb.)
Nagy a jelentősége az I. rész feletti szakasznak is, ahol az esetleges széljegyet tüntethetik fel. Az ingatlannal kapcsolatban benyújtott bármely kérelem esetén, az ingatlan tulajdoni lapjára a beadvány iktatószámát, és a benyújtás dátumát, már a benyújtás napján rávezetik, ideiglenes jelleggel, ez a széljegy. A széljegy kifejezi, hogy az ingatlanra vonatkozóan már megindult ingatlan-nyilvántartási eljárás. Mutatja továbbá a kérelmek elintézésének sorrendjét is. A földhivatal köteles mindig a korábban érkezett kérelmet elbírálni, kivéve, ha a különböző beadványok kérelmezői eltérően állapodnának meg. Ez a rangsor elve, amely komoly következményekkel járhat.
HA EGY ROSSZHISZEMŰ TULAJDONOS, EGYMÁS UTÁN TÖBB VEVŐNEK ADJA EL AZ INGATLANÁT, AZ A VEVŐ LESZ AZ ÚJ TULAJDONOS, AKI ELŐBB KERÜLT SZÉLJEGYRE!
A többiek legfeljebb kártérítési igénnyel, vagy a büntetőjog eszközeivel élhetnek, de ez gyakran nem nagy vígasz, ha a kifizetett vételárat végül nem sikerül visszaszerezni.
Fontos látni, hogy a széljegy csak azt jelzi, hogy egy benyújtott kérelem elbírálása folyamatban van. A széljegy alapjául szolgáló ügyet akár el is utasíthatja a földhivatal. A széljegyek ugyanakkor árulkodnak arról, hogy milyen eljárások vannak folyamatban, azaz mely ügyek elbírálása fogja megelőzni a mi kérelmünket.
Abban az esetben, ha a kérelmet (pl. a tulajdonjog bejegyzése irántit) a földhivatal elutasítja, ennek tényét bejegyzi a tulajdoni lap III. részére. Ezzel egyidejűleg az érintett széljegyet hivatalból törli. Az elutasítás tényét csak akkor nem kell bejegyezni a tulajdoni lapra, ha a bejegyzés iránti kérelem olyan hiányos, amelyet hiánypótlásra irányuló eljárásban sem lehet pótolni.
Ha a földhivatal elutasítja a kérelmet, és ennek tényét bejegyzi a tulajdoni lap III. részére, az elutasításról szóló határozat ellen, 30 napon belül, fellebbezéssel lehet élni. Amíg ez a határidő le nem telik, és a földhivatal nem törölte az elutasítás tényét, veszélyes lehet az ingatlan megvétele, hiszen még nem zárult le teljes mértékben a korábbi eljárás. Tehát mindenképpen érdemes megvárni, amíg a tulajdoni lap III. részéről törlik a korábbi eljárásra utaló bejegyzést.
A II. rész az ingatlan tulajdonosainak nevét, személyes adatait, valamint egyéb adatait (a tulajdonos kiskorúságát vagy gondnokság alá helyezésének tényét), jogi személynél a megnevezését, illetőleg székhelyét rögzíti.
A III. rész, az úgynevezett teherlap, amely tartalmazza az ingatlanon fennálló egyéb jogokat, mint például haszonélvezeti jog, különböző szolgalmi jogok, elő- és visszavásárlási, valamint vételi jog, tartási és életjáradéki jog, jelzálogjog vagy végrehajtási jog fennállását. A tulajdoni lap III. része tartalmazza, a fenti terheket bejegyző határozatok számát, a terhek jogosultjainak nevét és a lakóhelyét vagy székhelyét.
A tulajdoni lap III. része tartalmazza továbbá az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz kapcsolódó úgynevezett jogilag jelentős tényeket is, pl.: elidegenítési és terhelési tilalmat; árverés kitűzésének a tényét, a törölt zálogjog ranghelyének fenntartását, tulajdonjog fenntartással történő eladás tényét stb.
A fentiek mind akadályai lehetnek az ingatlannal kapcsolatos jogszerzésnek, ezért különleges figyelmet érdemelnek.
A legfontosabb, hogy az ingatlan akkor tehermentes, ha a III. résznél az alábbi olvasható:
„BEJEGYZÉST NEM TARTALMAZ”
Cikkünkhöz mellékeltünk egy tulajdoni lapot, szemle formában, amelyen megfigyelhetők a fenti részek. Megállapítható, hogy a tulajdoni lap széljegyet nem tartalmaz. Az I. részből látható, hogy társasházi lakás az ingatlan jogi jellege. Az alapterülete 36 m2. 1 szobás. A fekvése belterületi, budapesti. A lakáshoz tartoznak a társasházból, az alapító okirat szerint hozzá rendelt részek, és 115/10000 tulajdoni hányad.
A II. rész tartalmazza a tulajdonos adatait. (Ezeket adatvédelmi okokból azonosíthatatlanná tettük.)
A III. részből pedig látható, hogy az ingatlant két teher is terheli: III/5. szám alatt egy holtig tartó haszonélvezeti jog tartási jog biztosítására, és III/6. szám alatt egy önálló zálogjog, bankkölcsön biztosítására.
