AZ ILLETÉK
Az ingatlan adásvétel illetéke
Az illetékekről szóló 1990 évi XCIII. törvény (Illetéktörvény) alapján ingatlannak ellenérték fejében, azaz jellemzően adásvételi szerződés keretében történő megszerzése esetén visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. Az illeték alapja az ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke. Ez általában megegyezik a vételárral, de ettől az adóhatóság el is térhet. Az illeték általános mértéke – 1 milliárd forintot meg nem haladó forgalmi értékig – főszabály szerint az ingatlan forgalmi értékének 4%-a, azaz egy 20 millió forint forgalmi értékű ingatlan esetében 800.000 forint. Ez az ügylet során kifejezetten nagy összegű költségnek tekinthető, ezért mindenképpen érdemes számításba venni a tervezésnél. Ugyanígy illetékfizetési kötelezettséggel terhelt a vagyoni értékű jogok (pl.: haszonélvezet) visszterhes megszerzése is.
Ki kell emelni, hogy mind a visszterhes vagyonátruházási, mind pedig az ajándékozási illeték esetében, az adóhatóság az illeték alapját (azaz az ingatlan forgalmi értékét), a szerződésben rögzített vételártól eltérően is megállapíthatja. Ez a gyakorlatban úgy történik, hogy ha az adóhatóság úgy ítéli meg, hogy a vételár a valós forgalmi értéktől eltér, akkor az illeték alapját becsléssel állapítja meg. Ez az érték-megállapítás jogorvoslati eljárásban támadható, de a megtámadás hiánya vagy sikertelensége esetén a becsült érték lesz az illetékszámítás alapja.
Az Illetéktörvény azonban számos illetékmentességet és illetékkedvezményt rögzít. Így például mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakóház építésére alkalmas telek megszerzése, ha a vevő az ingatlanon négy éven belül megfelelő lakóházat épít. Mentes a vagyonszerzés az illetékfizetés alól akkor is, ha egyenes ági rokonok, házastársak egymás közötti vagyonátruházásának (pl.: adásvétel, ajándék), vagy a házastársi vagyonközösség megszüntetésének az eredménye. Közismert illetékkedvezmény az úgynevezett cserét pótló vétel esete. Eszerint, ha a magánszemély a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb, akkor nem kell illetéket fizetni. Ha a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke meghaladja az eladottét, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete.
Ingatlan adásvétel illetékmentességek
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetése alól:
- a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. A vagyonszerző lakóházépítési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál az Illetéktörvény 26. § (1) bekezdés a) pontja alapján,
- mentes az illeték alól a vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett - ideértve az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára használt épület átalakításával, továbbá a lakóépület bővítésével (pl. tetőtér-beépítéssel) létesített - 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása. Amennyiben az új lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 30 millió forintot és a vagyonszerző másik lakástulajdon eladását nem igazolja, akkor a megállapított illetékből nem kell megfizetni azt az összeget, amely akkor járna, ha a lakás forgalmi értéke 15 millió forint lenne. Ilyen lakás tulajdoni hányada esetén a kedvezmény a 15 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos részére illeti meg a vagyonszerzőt az Illetéktörvény 26. § (1) bekezdés f) pontja alapján
- szintén mentes az illeték alól a termőföldnek a földműves általi, ellenérték fejében történő megszerzése, feltéve, ha a birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától - vagyoni értékű joggal terhelt termőföld szerzése esetén a vagyoni értékű jog megszűnésétől, megszüntetésétől, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 5. év utolsó napjától - számítva 5 évig: a termőföld tulajdonjogát nem idegeníti el; a termőföldön vagyoni értékű jogot nem alapít, és termőföldet egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy családi gazdálkodóként mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja az Illetéktörvény 26. § (1) bekezdés p) pontja alapján,
- mentes az illeték alól a lakástulajdon magánszemély általi cseréje és vásárlása, ha a magánszemély a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb, az Illetéktörvény 26. § (1) bekezdés y) pontja alapján,
- mentes az illeték alól az egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) egymás közötti vagyonátruházásából származó vagyonszerzés az Illetéktörvény 26. § (1) bekezdés z) pontjának za) alpontja alapján,
- mentes az illeték alól a házastársak egymás közötti vagyonátruházásából származó vagyonszerzés az Illetéktörvény 26. § (1) bekezdés z) pontjának zb) alpontja alapján,
- mentes az illeték alól a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés az Illetéktörvény 26. § (1) bekezdés z) pontjának zc) alpontja alapján,
- mentes az illeték alól a lakástulajdon magánszemély bérlő vagy annak magánszemély örököse általi megvásárlása, ha a lakás a lakásbérleti szerződés megkötéséig a magánszemély bérlő tulajdonában állt, és a tulajdonjogot a lakásbérleti szerződés megkötése érdekében adták át a bérbeadónak az Illetéktörvény 26. § (1a) bekezdés b) pontja alapján,
- mentes az illeték alól a lakástulajdon megszerzése, ha azt a vagyonszerző a lakásvásárlásról szóló adásvételi szerződésben határozott időre, de legalább 5 évre a vételár 7 százalékát meg nem haladó éves bérleti díj ellenében bérbe adja a lakás korábbi magánszemély tulajdonosának, feltéve, hogy a bérlő vagy annak magánszemély örököse számára a vagyonszerző a lakásvásárlásról szóló adásvételi szerződés hatályának beálltától számított 5 éven belül gyakorolható visszavásárlási jogot létesít, legfeljebb a bérbeadó által fizetett vételár 105 százalékának megfelelő vételáron az Illetéktörvény 26. § (1a) bekezdés c) pontja alapján.
Ingatlan adásvétel illeték kedvezmények
Cserét pótló ingatlan adásvétel
A cserét pótló vétel néven ismert jogintézmény alapján lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete.
Az Illetéktörvény 21. § (6) bekezdése értelmében, ha a magánszemély legkésőbb a lakásvásárlás illeték-kiszabásra történő bejelentéséig nyilatkozik arról, hogy a lakásvásárlását követő egy éven belül a másik lakástulajdonát értékesíti, és kéri, hogy az állami adóhatóság a vagyonszerzés után járó illetéket a cserét pótló vétel szabályainak alkalmazásával állapítsa meg, akkor az állami adóhatóság a vásárolt lakás forgalmi értékét megállapítja, és döntés közlése nélkül felfüggeszti az illetékkiszabási eljárást.
Ha a magánszemély igazolja, hogy a lakásvásárlást követő egy éven belül a másik lakástulajdonát eladta, az állami adóhatóság a felfüggesztett eljárást folytatja, és a vásárolt és az eladott lakás forgalmi értékének különbözete alapján állapítja meg a fizetendő illeték összegét.
Abban az esetben, ha a magánszemély nem igazolja a lakástulajdona egy éven belüli értékesítését, akkor a vásárolt lakás forgalmi értéke után illetéket, továbbá az illeték összege után, a magánszemély nyilatkozata benyújtásának napjától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével számított pótilletéket szab ki az állami
Lakástulajdonok magánszemélyek közötti cseréje, valamint lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja az elcserélt lakástulajdonok, illetve a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete az Itv. 21. § (2) bekezdése alapján. E bekezdés alkalmazásában nem minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga.
Kedvezményes illeték a 35. életév alatti első lakásszerzőknek
Az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal az első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15 000 000 forintot nem haladja meg. Ilyen forgalmi értékű lakás tulajdoni hányadának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg az Illetéktörvény 26. § (6) bekezdése alapján.
Részletfizetési kedvezmény az első lakásszerzőknek
A magánszemély vagyonszerző első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az állami adóhatóság a vagyonszerző kérelmére - a kérelemben megjelölt időtartamra, de legfeljebb az esedékességtől számított 12 hónapra - havonként egyenlő részletekben teljesítendő pótlékmentes részletfizetést engedélyez. Ha a vagyonszerző az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az állami adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel az Illetéktörvény 26. § (15) bekezdés alapján.
Ki minősül első lakásszerzőnek?
Az Illetéktörvény 26. § (6) és (15) bekezdés alkalmazásában első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga. A kedvezményre való jogosultság megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt, továbbá az olyan lakástulajdont, amelyet nagykorú vagyonszerző esetén a nagykorúság elérését megelőzően idegenítettek el. Nem minősül első lakástulajdont szerzőnek az, aki a (6) vagy (15) bekezdés szerinti kedvezményt az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően igénybe vette. A kedvezmény igénybevételéről, valamint a kedvezményre jogosító feltételek fennállásáról a szerző félnek az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia az Illetéktörvény 26. § (9) bekezdés értelmében.
Az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzés illetékkedvezménye
Az Illetéktörvény 23/A. § -a az alábbiak szerint rendelkezik az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzések visszterhes vagyonátruházási illetékéről:
(1) Ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke az ingatlan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2%-a, ha a vagyonszerző
a) olyan, ingatlanok tulajdonjogának értékesítését (a továbbiakban: ingatlanforgalmazást) végző vállalkozó, amelynek előző adóévi nettó árbevétele legalább 50%-ban e tevékenységből származott, vagy
b) engedély alapján pénzügyi lízinget folytató vállalkozó
és legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozatban vállalja, hogy az ingatlant az illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított két éven belül eladja, illetve a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingbe adja. A vállalkozó nem teljesíti az illetékkedvezmény e bekezdés szerinti feltételét az ingatlan társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozása részére történő átruházásával.
(2) Engedély alapján működő ingatlanalap az (1) bekezdésben meghatározott illetéket fizeti ingatlanszerzése után.
(3) A nettó árbevétel megoszlásáról a vagyonszerző a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozik. Ha az illetékkötelezettség keletkezésére az adóév hatodik hónapjának 1. napját megelőzően kerül sor, a vagyonszerzőnek arról kell nyilatkoznia, hogy nettó árbevétele előreláthatólag az (1) bekezdésben foglaltak szerint oszlik meg. Amennyiben a nyilatkozatban vállaltak nem teljesültek, úgy a vállalkozó az illetékkötelezettség keletkezése szerinti adóév hatodik hónapjának 15. napjáig jelezheti ezt a körülményt az állami adóhatóság felé, amely a 19. § (1) bekezdés alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének 50%-kal növelt összegét a vagyonszerző terhére pótlólag előírja. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében megállapítja, hogy a vagyonszerző valótlan nyilatkozatot tett, a vagyonszerzésre a 19. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét az állami adóhatóság a vállalkozó terhére pótlólag előírja.
(4) Az ingatlanforgalmazást az illetékkötelezettség keletkezésének adóévében kezdő vállalkozó az (1) bekezdésben meghatározott célú ingatlanvásárlás esetén az ott meghatározott mértékű illetéket fizeti, ha a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozatban vállalja, hogy az adóév nettó árbevételének legalább 50%-a ingatlanforgalmazásból fog származni. Amennyiben a nettó árbevétel megoszlására vonatkozó vállalás nem teljesül, az állami adóhatóság a vagyonszerzés után a 19. § (1) bekezdés alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerinti illeték különbözetét a vállalkozó terhére 50%-kal növelten megállapítja. A vállalás meghiúsulásának tényét a vállalkozó az adóévet követő hatodik hónap 15. napjáig köteles bejelenteni. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében megállapítja, hogy a vagyonszerző nettó árbevétel megoszlásra vonatkozó vállalása nem teljesült, a vagyonszerzésre a 19. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét a vállalkozó terhére pótlólag előírja.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott céllal megszerzett ingatlan továbbértékesítésének, illetőleg a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingbe adásának megtörténtét a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésétől számított két éves határidő elteltét követően az állami adóhatóság az ingatlanügyi hatóság megkeresésével vagy saját nyilvántartása alapján hivatalból ellenőrzi.
(6) Amennyiben a továbbértékesítés, illetve a pénzügyi lízingbeadás megtörténtét az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjog-változás, illetve pénzügyi lízing esetén a pénzügyi lízingbeadás tényének feltüntetése és a futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező pénzügyi lízingszerződés nem igazolja, a vagyonszerzésre a 19. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét az állami adóhatóság a vagyonszerző terhére pótlólag előírja. Igazoltnak kell tekintetni a továbbértékesítést, illetve a pénzügyi lízingbeadást abban az esetben is, ha az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását a tulajdoni lapon feltüntetett széljegy tanúsítja, feltéve, ha az ingatlan-nyilvántartási eljárás a tulajdonjog-változás bejegyzésével, illetve pénzügyi lízingbeadás tényének feltüntetésével zárul.
(7) Ha a megszerzett ingatlanból a vagyonszerző több önálló ingatlant alakít ki, akkor az illetékkülönbözetet - arányosítással - csak arra az ingatlanra lehet előírni, amelyet az (1) bekezdésben meghatározott célból megszerzett ingatlan illetékkiszabásra bejelentésétől számított két éven belül nem adott el, illetőleg nem adott a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingbe.
(8) Amennyiben a vagyonszerző személyében a továbbértékesítésre nyitva álló határidőn belül jogutódlás következik be, az (1) bekezdés szerinti ingatlan tulajdonjogát megszerző jogutód kizárólag abban az esetben mentesül a jogelőd által megfizetett és az egyébként fizetendő illeték különbözetének megfizetése alól, ha az ingatlant a jogelődjének biztosított két éves határidőn belül eladja, illetve a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingbe adja. Ennek hiányában az állami adóhatóság a (6) bekezdés szerinti illetékkülönbözetet az ingatlant megszerző jogutód terhére előírja.
Egyéb ingatlan átruházási mentességek, kedvezmények
Ingatlan ajándékozási illeték
Az ajándékozási illeték általános mértéke az ajándék tiszta értéke után 18 %, míg a lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén 9%, így egy példaként említett 30 millió forintos forgalmi érték esetében 2,7 millió forint.
Természetesen az illetéktörvény e tekintetben is meghatároz illetékmentességi szabályokat, így példának okáért mentes az ajándékozási illeték alól az ajándékozó egyenes ági rokona, és házastársa által megszerzett ajándék vagy éppen a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés.
Fontos kiemelni mind a visszterhes vagyonátruházási, mind pedig az ajándékozási illeték esetében, hogy az adóhatóság az illeték alapját a felek által megjelölt értéktől eltérően is megállapíthatja, ami pedig a fizetendő illeték kapcsán is módosulást eredményez.
Ingatlan ajándékozás illetékmentessége
1. Egyenesági rokon illetve házastárs részére történő ingatlan ajándékozás illeték mentessége az Illetéktörvény 17. § (1) p) pontja alapján.
2. Házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó ingatlan megszerzésének illetékmentessége az Illetéktörvény 17. § (1) v) pontja alapján.
3. Lakóház építésére alkalmas telek megszerzése esetén járó feltételes illetékmentesség az Illetéktörvény 17. § (1) b) pontja alapján.
4. Egyéb illetékmentesség ingatlan ajándékozás esetén:
- a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék megszerzése és az ilyen célú közérdekű kötelezettségvállalás (alapítvány) alapján történő vagyonszerzés, továbbá a jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték megszerzése az Illetéktörvény 17. § (1) bekezdés a) pontja alapján,
- lakástulajdon kezelői jogának ingyenes megszerzése az Illetéktörvény 17. § (1) bekezdés d) pontja alapján,
- a lakosság ellátását szolgáló közüzemi létesítmény és az ehhez tartozó földrészlet kezelői jogának az üzemeltető által történő ingyenes megszerzése az Illetéktörvény 17. § (1) bekezdés e) pontja alapján,
- az állami tulajdonban levő természetvédelmi terület kezelői jogának a természetvédelmi kezelő által történő megszerzése az Illetéktörvény 17. § (1) bekezdés f) pontja alapján,
- a termőföld megszerzése ajándékozással az egyéni vállalkozónak, őstermelőnek, családi gazdálkodónak minősülő földműves gazdaságátadási támogatása feltételeként az Illetéktörvény 17. § (1) bekezdés h) pontja alapján
- a közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenység céljára juttatott ajándék az Illetéktörvény 17. § (1) bekezdés i) pontja alapján
- az egyéni vállalkozónak, őstermelőnek, családi gazdálkodónak minősülő földműves gazdaságátadási támogatásának igénybevétele érdekében a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozóval megkötött szerződésben a termőföld, a tanya, és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingó (mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) ajándékozása, illetve vagyoni értékű jog ingyenes átengedése az Illetéktörvény 17. § (1) bekezdés q) pontja alapján
- a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés az Illetéktörvény 17. § (1) bekezdés v) pontja alapján.
Illeték kedvezmény ingatlan ajándékozás esetén:
Az Illetéktörvény 17/B. § alapján az egyéni kisvállalkozói vagyon öröklésére és ajándékozására vonatkozó illetékkedvezmény tekintetében a következő rendelkezéseket tartalmazza:
A kisvállalkozásra vonatkozó feltételeknek megfelelő egyéni vállalkozó kizárólag üzleti célt szolgáló vállalkozói vagyonának öröklése, továbbá - az ajándékozó kisvállalkozásának megszüntetésére való tekintettel - az ilyen vagyonnak az egyéni vállalkozás megszüntetését követő három hónapon belüli ajándékozása esetén a magánszemély örökös, illetve a magánszemély megajándékozott az általa megszerzett vállalkozói vagyon forgalmi értékéből illetékalap-kedvezményre jogosult. A kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a vagyonszerző - öröklés esetén a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől, ajándékozás esetén az ajándék elfogadásától számított - 30 napon belül
a) a vállalkozási tevékenységet egyéni vállalkozóként megkezdje, vagy
b)a megszerzett vállalkozói vagyont egyéni cége, illetve többségi tulajdonában álló gazdasági társasága részére nem pénzbeli hozzájárulásként átadja,
és a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése évének utolsó napjától számított legalább három évig a vállalkozási tevékenységet nem szünteti meg, illetve egyéni cégében fennálló vagyoni betétjét nem idegeníti el vagy a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságban fennálló részesedésének arányát nem csökkenti.
A fenti kedvezmény akkor vehető igénybe, ha
a) öröklés esetén a magánszemély örökös a hagyatéki tárgyaláson a feltételek vállalásáról nyilatkozatot tesz. A nyilatkozatot a közjegyző köteles jegyzőkönyvbe foglalni, és a jegyzőkönyv hiteles másolatát a teljes hatályú hagyatékátadó végzéshez csatolva megküldeni az állami adóhatóságnak;
b) ajándékozás esetén az ajándékozó a kisvállalkozói tevékenység megszüntetéséről, a magánszemély megajándékozott a feltételek vállalásáról a vagyonszerzés bejelentéséig nyilatkozatot tesz az állami adóhatóságnál.
A vállalkozói vagyon tulajdonjogát megszerző magánszemély örökös esetén a vállalkozói vagyon után az őt egyébként terhelő öröklési illeték alapját 25%-kal, de legfeljebb 2,5 millió forinttal csökkentett összegben kell megállapítani.
A vállalkozói vagyon tulajdonjogát vagy haszonélvezeti jogát ajándékozás útján megszerző magánszemély esetén a vállalkozói vagyon után az őt egyébként terhelő ajándékozási illeték alapját 25%-kal, de legfeljebb 2,5 millió forinttal csökkentett összegben kell megállapítani.
Ha a fentiek szerinti kedvezményben részesülő vagyonszerző a feltételeket nem teljesíti, továbbá az előírt 3 éves időtartam letelte előtt a vállalkozási tevékenységet a gazdasági tevékenységgel együtt járó üzleti kockázaton túlmutató elháríthatatlan külső ok hiányában megszünteti, vagy egyéni cégében fennálló vagyoni betétjét elidegeníti, illetve a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságban fennálló részesedésének arányát csökkenti, az általa igénybe vett illetékkedvezmény alapján élvezett illetékteher-csökkenés összegének kétszeresét köteles pótlólag megfizetni.
Figyelmeztetések
A jelen menüpont alatt ismertetett információk kizárólag tájékoztató jellegűek és nem teljeskörűek. Nem tekintendők jogi tanácsadásnak, ezért a honlapon foglaltak téves értelmezéséből, illetve esetleges jogszabályi változásokból eredő felelősséget teljes egészében kizárjuk. Egyedi jogi kérdésekre, problémákra csak kizárólag az ügy pontos megismerését, valamint megbízási szerződés megkötését követően tudunk megoldást nyújtani.