MIK LEHETNEK AZ INGATLAN ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS BIZTOSÍTÉKAI?

Hogyan késztessük az ingatlan adásvétel szerződő feleit arra, hogy a szerződés minden feltételét megfelelően, és határidőben teljesítsék?

Cikkünkben körbejárjuk az alkalmazható jogi biztosítékok körét, hogy a mind az eladó, és mind a vevő érdekei a megfelelő védelemben részesüljenek.

 

A KÖTBÉR

A kötbér a szerződésszegés fix összegű szankciója, olyan esetekben, amikor a szerződéses kötelezettség nem pénz fizetése (ilyenkor a szankció a késedelmi kamat), hanem valamilyen egyéb kötelezettség (birtokba adás, dolog szolgáltatása stb.). Szerződésszegés esetére tehát a hibás fél kötbér fizetésére kötelezhető a szerződésben. Kötbér csak írásban köthető ki. A jogosult kötbérigényét attól függetlenül érvényesítheti, hogy a kötelezett szerződésszegéséből kára származott-e. (A kár bizonyítása mindig időigényes és bonyolult, és végül akár sikertelen is lehet.) Ez adja a kötbér igazi lényegét, hiszen nem kell a felmerült kárt bizonyítani. Ha például egy kereskedelmi ingatlan birtokba adása csúszik, az új tulajdonosnak, a kártérítés reményében bizonyítania kellene az elmaradt hasznát. Kötbér kikötése esetén erre nincs szükség. Ha a felek megegyeztek egy fix összegben (pl. 10.000,-Ft minden késedelemmel érintett nap után), akkor ez a kötbér önmagában, a szerződésszegés tényéből következően jár.

A teljesítés elmaradása esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja. A késedelem esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítési kötelezettség alól. A jogosult a kötbér mellett érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát. Ha tehát a kár mértéke bizonyítható, és az meghaladja a kötbér összegét, akkor a meghaladó rész behajtható.

Kötbér után külön kamat kikötése semmis. Az esedékessé vált kötbér után azonban a kötelezett késedelmi kamatot köteles fizetni. A túlzott mértékű kötbér összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti.

Ingatlan adásvételnél, a kiköltözés biztosítására szokás leginkább kötbért kikötni, de nincs akadálya annak sem, hogy a felek az esetleges szavatossági hibákat biztosítsák kötbérrel.

A kiköltözést, vagyis a birtokba adást, egyébként érdemes lehet, a későbbiekben részletezett elállási joggal is biztosítani.

 

A KÉSEDELMI KAMAT

A pénztartozás késedelmének jogkövetkezménye a késedelmi kamat. Ez egy objektív szankció. Tehát nem lehet kimenteni, „kimagyarázni”, aki késik, az fizet. A Ptk. a késedelmi kamat mértékét a 6:48. §-ban rendkívül bonyolultan szabályozza.

Ezzel a meglehetősen bonyolult megfogalmazással szemben némi vigaszt nyújt, hogy a szabályoktól, a szerződő felek az ingatlan adásvételi szerződésben bátran eltérhetnek. Megegyezhetnek akár fix %-ban is, és akkor a jogviszonyukra ez a kialkudott kamat lesz az irányadó. Az eltúlzott kamatot azonban a bíróság kérelemre mérsékelheti.

 

A FOGLALÓ

Nagyon gyakori az ingatlan adásvételi szerződéseknél, hogy a felek a vételár első részletét foglalónak minősítik. Bár a törvény a foglaló mértékét nem rögzíti, általánossá vált a piacon a vételár 10%-ának megfelelő összeg kikötése. A másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére, a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik. Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy  a felek írásban, kifejezetten rögzítik, hogy az átadott összeg foglaló, és nem vételárrész, vagy előleg. Ha az ingatlan adásvételt teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken. Ha az ingatlan adásvétel teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár.

Az ingatlan adásvétel teljesítésének meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.

A foglaló elvesztése vagy kétszeres visszatérítése az ingatlan adásvétel megszegésének következményei alól nem mentesít, tehát az azt meghaladó mértékben akár kártérítési igény is felmerülhet. A kötbér és a kártérítés összege azonban a foglaló összegével csökken, azaz abba a foglaló összege beleszámítandó.

Ahogy fentebb említettük, a piacon az általánosan elterjedt mérték ingatlan adásvétel esetén a 10%, de ettől a felek akár felfelé, akár lefelé eltérhetnek. Az eltúlzott mértékű foglaló összegét azonban, a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti.

 

JOGVESZTÉS KIKÖTÉSE

A felek írásban köthetik ki, hogy az ingatlan adásvétel szerződésszegéséért felelős fél elveszít valamely olyan jogot, amely őt az ingatlan adásvétel alapján egyébként megilletné. Ez jellemzően a részletfizetés kedvezménye szokott lenni, amelyet a fél, bármely részlet késedelme esetén elveszít, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ha a jogvesztés a kötelezettet túlságosan sújtaná, a kötelezett kérelmére a bíróság a joghátrányt mérsékelheti.

 

AZ ELÁLLÁS

Az ingatlan adásvétel egyik legsúlyosabb megszegése, ha a vevő nem fizeti ki a vételárat. Sokan gondolják úgy, hogy ez önmagában megszünteti a jogviszonyt, ez azonban nincs így. A fizetési késedelem a szerződés létét és érvényességét nem érinti, az alapeset, hogy akinek tartoznak, az késedelmi kamatot követelhet. Csakhogy ez az eladó érdekeit súlyosan veszélyeztetheti, hiszen az ingatlant akár másnak is értékesíthetné. Ehhez azonban a korábbi ingatlan adásvétel egyoldalú felbontása lesz szükséges.  Ennek az eszköze az elállás. A Ptk. szerint az elállási jog csak akkor nyílik meg, ha a késedelem következtében az ingatlan adásvétel teljesítéséhez fűződő érdeke az eladónak megszűnt.

A jogosult elállásához azonban nincs szükség a teljesítéshez fűződő érdek megszűnésének bizonyítására, ha

1. a) a szerződést a felek megállapodása szerint vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva a meghatározott teljesítési időben – és nem máskor – kellett volna teljesíteni; vagy
2. b) a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő póthatáridőt tűzött, és a póthatáridő eredménytelenül telt el.

Az érdekmúlás bizonyítása (mint minden más bizonyítás) időigényes, és bonyolult lehet, ezért célszerű már a szerződésben rögzíteni, hogy milyen esetekben állhat el a fél a szerződéstől, az érdekmúlás bizonyítása nélkül.

Az érdekmúlás bizonyítása nélküli elállási jog, természetesen kiköthető a vevő védelmében is. Biztosítva például a birtokba adást. Ennek elmaradása esetére szintén ki lehet kötni az elállást, amely az ingatlan adásvétel felbontásához, azaz az eredeti állapot helyreállításához vezet.

Az ingatlan adásvétel során felmerülő esetleges hibákat a weboldalunk külön menü pontjában gyűjtöttük össze.