Milyen esetekben lehet felelős az ügyvéd ingatlan adásvételi ügyekben? Meddig terjed az ingatlan ügyvéd felelőssége?

Sokan nem is gondolnák, hogy az ügyvéd ingatlan adásvétel során nagyon komoly anyagi felelősséggel tartozik azért, hogy az ügylet jogilag hibátlan legyen. A cikkünkben röviden bemutatunk tipikus ingatlanjogászi feladatokat, amelyek elhibázása kártérítési helyzetet teremthet. Majd egy iránymutató döntést írunk le a Kúria (korábban Legfelsőbb Bíróság) ügyei közül, végül a saját ingatlan ügyvédi praxisunkból mondunk el egy esetet.

Ingatlan adásvételi szerződés – így ne csináljuk

Ingatlanjogászként, az ingatlan ügyvédi praxisunkban gyakran halljuk, hogy a felek az ingatlan adásvételt már meg is kötötték, foglaló fizetés is történt, és az ügyet már csak le kell „papírozni” az ingatlan adásvételi szerződést ellenjegyző ügyvéd előtt. Csakhogy az ügyvéd ingatlan adásvételi feladatai sokkal szélesebb körűek, mint azt sokan gondolnák. Hogy erre rávilágítsunk, nézzünk pár példát, hogy melyek az ügyvéd ingatlan adásvételi szerződéssel kapcsolatos főbb kötelességei.

Az ügyvéd ingatlan adásvételi szerződéssel kapcsolatos kötelességei

Elsőként érdemes az ingatlan adásvételi szerződés ügyvédi ellenjegyzésről szólni pár szót. Az ellenjegyzéssel az ügyvéd ingatlan ügyben nem csak a felek aláírását hitelesíti, hanem azt is tanúsítja, hogy az ingatlan adásvételi szerződés tartalma megfelel a jogszabályoknak, és a felek kinyilvánított akaratának. Ebből következik, hogy az eljáró ügyvéd a szerződés szerkesztése során mindkét fél érdekeit köteles képviselni, és mindkét oldal felé felel az esetleges hibákért.

Ahogy említettük, az ügyvéd nem csupán „papíroz”, hanem ő szerkeszti meg azt a szerződést, ami alapján a földhivatal eljár. Ingatlan ügyvédi ellenjegyzés nélkül nincs ingatlannyilvántartási bejegyzés. Az ingatlan tulajdonjoga pedig csak akkor száll át, ha a földhivatal bejegyzi az ingatlan adásvételi szerződés alapján a vevő tulajdonjogát. Az ingatlan ügyvéd felelőssége, hogy ez rendben megtörténjen, a vevő tehermentes tulajdonjogot szerezzen, az eladó számára pedig biztos legyen, hogy a vételárat megkapja. Az ingatlan ügyvédnek tehát úgy kell megszerkesztenie az ingatlan adásvételi szerződést, hogy az összes vevői és eladói kockázat a lehető legminimálisabb legyen. Elsőként az ügyvédnek azonosítania kell a feleket. Az ügyvéd a szerződés során felelős azért, hogy csak az a személy tegyen az ingatlannal kapcsolatos jognyilatkozatot, aki arra ténylegesen jogosult. Majd az ingatlanjogásznak meg kell vizsgálnia az ingatlan jogi helyzetét. Ha az ingatlanon teher van, kockázatmentes megoldást kell javasolnia a tehermentesítésre. Az ügyvéd mindkét felet köteles tájékoztatni az ingatlan adásvételi szerződés menetéről, a kapcsolódó költségekről, az igénybe vehető adó-, illeték és egyéb kedvezményekről, továbbá az ingatlan adásvételi szerződésben rejlő kockázatokról.

Az ingatlan ügyvéd felel az ingatlannyilvántartási kérelem határidőben történő benyújtásáért és az Adóhatóság illetékosztályához szóló adatlap hibátlanságáért (ideértve az esetleges illetékmentességek, illetékkedvezmények megjelölését).

A fentiek elmaradása esetén, ha bármelyik felet kár éri, az ingatlan ügyvéd kártérítésre kötelezhető. Az ügyvédek kötelező felelősségbiztosítással rendelkeznek, de érdemes tudni, hogy annak felső határa van. A felelősségbiztosítási fedezet legkisebb mértékét a Magyar Ügyvédi Kamara határozata írja elő. A jelen cikk írásakor ez az összeg 8 millió forint: http://www.magyarugyvedikamara.hu/tart/farticle/18/73/1

Belátható, hogy ingatlan adásvételi ügyekben, ennél az összegnél jelentősebb károk is keletkezhetnek. Így az igazi biztosíték az, ha kifejezetten ingatlanjogászra, tapasztalt ingatlan ügyvédre bízza ingatlan ügyét.

Nézzünk hát egy konkrét esetet a Kúria ügyei közül, amelyben szómórú véget ért az érintett ügyvéd ingatlan adásvételi közreműködése.

Ha az ingatlan ügyvéd hibázik

Az ingatlan adásvételi szerződéssel egy magánszemély társasházi lakást vásárolt egy cégtől. A lakás tulajdoni lapján – egy bank javára – jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom volt bejegyezve. Az eladó és a vevő úgy állapodtak meg, hogy a 19 millió forintos vételár kifizetését követően az eladó 15 napon belül tehermentesíti az ingatlant. A szerződést egy ügyvéd készítette és jegyezte ellen. A vevő kifizette a vagyonátruházási illetéket is és amikor a nevére akarta íratni a lakást, akkor tudta meg, hogy az eladó nem tehermentesítette az ingatlant, így nem lehet tulajdonos.

A vevő nem volt jogban járatos személy, ezért előbb – bízva benne – az ügyvédhez fordult. Mire az eladót kereste, addigra az már csődbe került és a felszámoló közölte vele, hogy nem számíthat egy fillérre sem, ezért be sem jelentette nála a követelést, mivel ezért nyilvántartásba vételi díjat kell fizetni.

A vevő ezek után pert indított az ügyvéd ellen, annak mögöttes felelőssége alapján. Álláspontja szerint, az ügyvéd nem tájékoztatta őt arról, hogy a vételár kifizetése nem elég ahhoz, hogy tulajdont szerezzen az ingatlanon. Az elsőfokú bíróság az ügyvéd felelősségét megállapította, mivel olyan ingatlan adásvételi szerződést kellett volna szerkesztenie, ami alapján a vételár hitelnek megfelelő része közvetlenül a hitelező bankhoz jut, aki erre törli a jelzálogjogát az ingatlanról. Ekkor a vevőt nem érte volna kár.

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatva, ítéletével a keresetet elutasította. Azt állapította meg, hogy az ingatlan adásvételi szerződés alkalmas volt a célzott joghatás elérésére. Az abban vállalt eladói kötelezettségek szerződésszerű teljesítése esetén a vevő az ingatlan tulajdonjogát megszerezhette volna.

Az ügy a Kúrián folytatódott. A legfőbb bírói fórum kifejtette, hogy a másodfokú bíróság nem kellő súllyal értékelte az ügyvéd szerepét az ingatlan adásvételi szerződés létrejöttében, és tartalmának meghatározásában.

Az ingatlan adásvételi szerződést készítő ügyvédnek jogi tudását latba vetve törekednie kell minden olyan szerződéses konstrukció elkerülésére, amely bármelyik félnek egyoldalú lehetőséget nyújt a teljesítés elkerülésére, avagy a másik fél kijátszására. Az ügyvéd valóban a szerződő felek kinyilvánított szerződési szándékának megfelelő tartalmú szerződést köteles szerkeszteni.

Abban az esetben azonban, ha a felek szándéka szerinti ingatlan adásvételi szerződés érvénytelen jogügyletet eredményezne, vagy egyébként a kárukra lehet, az ügyvédet fokozott felelősség terheli. A Kúria emellett hosszasan fejtegette, hogy az ügyvéd és a vevő sem járt el kellő gondossággal (a vevő pl. nem fordult kellő időben az eladóhoz, a tehermentesítést követelve), ezért kármegosztást alkalmazott, így az ügyvédet 15,4 millió forint kártérítés megfizetésére kötelezte.

Lássunk végül egy nagyon hasonló esetet ügyvédi irodánk gyakorlatából, amelyben egy korábban eljárt ügyvéd hibáját sikerült úgy korrigálnunk, hogy Ügyfelünk végül nem kényszerült beperelni korábbi ügyvédjét.

Ingatlan adásvételi szerződés – példa saját ügyvédi irodánkból

Ügyfelünk egy három évvel korábbi ingatlan adásvételi szerződése ügyében keresett fel bennünket. Aszerződést egy másik ügyvédi iroda szerkesztette, amely vegyes praxist folytat (cégjog, polgári perek, családjog stb.) Az ingatlan terhelt volt, a tulajdoni lapon banki jelzálog volt feltüntetve. Hasonló esetekben nálunk bevett eljárás, hogy a vevő – a teher erejéig – közvetlenül a banknak fizet, és nem az eladóra bízzuk a tehermentesítést. Emellett megoldás lehet az ügyvédi letéti számlára fizetés is, ilyenkor az eljáró ingatlan ügyvéd tehermentesíti az ingatlant.

A konkrét esetben ezekről a lehetőségekről a korábbi ügyvéd nem tájékoztatta az Ügyfelet. Az Ügyfél – mint vevő – közvetlenül az eladónak fizetett, aki a tehermentesítés helyett elköltötte a pénzt. Vevőként beköltözött az ingatlanba, felújította azt, de a tehermentes tulajdonjogot nem tudta megszerezni. Az ingatlan adásvételi szerződést követően eltelt két év és jelentkezett a bank azzal, hogy elárverezné az ingatlant. Erre minden joga meg is volt, hiszen az ingatlan még az eladó tulajdonában volt (az ingatlannyilvántartásban ő szerepelt), és ő nem törlesztette a jelzálogkölcsönét. Az Ügyfél egy éven keresztül levelezett a bankkal majd, amikor már minden veszni látszott, felkereste az ügyvédi irodánkat. Hosszas tárgyalások és levelezések után végül megállapodtunk a bankkal arról, hogy az Ügyfél (vevő) – csökkentett áron – megveszi a bank követelését. Ezzel ő lett teher (jelzálogjog) jogosultja, így meg tudta szerezni az ingatlan tehermentes tulajdonjogát is. Az Ügyfél – és a korábban eljárt ügyvéd – szerencséjére a követelés vásárlás ellenértékét le lehetett vonni az eladó felé még fennmaradt vételár tartozásból. Így az eset teljes sikerrel zárult. A korábbi ügyvéd felelőssége ezért nem merült fel.  Azonban az egységes ítélkezési gyakorlat és a fenti kúriai határozat is alátámasztja, hogy az ingatlan adásvételi szerződés szerkesztése során egy tipikus ügyvédi műhiba történt, ami megalapozhatta volna a korábban eljárt ügyvéd kártérítési felelősségét (Pl.: Baranya Megyei Bíróság 10.P.20027/2007/34. sz. ítélete).

Ahogy a fenti esetekből is látszik, hiába tűnik egyszerűnek egy ingatlan adásvételi szerződés, az ingatlanok jelentős értéke, az esetleges terhek, a bonyolult banki előírások és a speciális jogterület miatt rendkívül fontos a gondos ügyvédválasztás. Az ingatlan ügyek szakszerű kezeléséhez olyan komplex jogterületek ismerete szükséges, mint az adó- és illetékjog, a szerződések joga, a dologi jog, az ingatlan nyilvántartás joga stb. Könnyű belátni, hogy az ingatlanjog mélyreható ismerete nem várható el attól, aki egyik nap büntetőjogi védő, másik nap cégjogász, a harmadik napon pedig válóperes vagy öröklési ügyvéd.

Mindenképp megéri vegyes praxisú ügyvéd helyett ingatlanjogra szakosodott, tapasztalt ingatlan ügyvédre, ingatlanjogászra bízni az ingatlan adásvételi szerződést. Egy ingatlan általában a legnagyobb értékünk, amivel a lehető legkörültekintőbben szabad csak rendelkezni.