Az ingatlan megvételének alapvető feltétele, hogy a lakás az eladó tulajdonában legyen (az ingatlan-nyilvántartásban, a tulajdoni lapon tulajdonosként szerepeljen), és rendelkezhessen is az ingatlannal (a rendelkezési jogot kizárja pl. az ingatlanon fennálló elidegenítési tilalom). A leendő vevő minderről az ingatlan tulajdoni lapjáról tájékozódhat. A tulajdoni lapot bárki megtekintheti, illetve hiteles másolatot kérhet arról az ingatlan elhelyezkedése szerint illetékes földhivatalnál.

Az ingatlan tulajdoni lapja egy fejrészből és három római számmal jelölt részből áll. A fejrész tartalmazza a helység megnevezését az ingatlan külterületi, belterületi vagy zártkerti jellegét és a helyrajzi számot, valamint az ingatlan címét.

A tulajdoni lap I. része az ingatlan alapvető adatait tartalmazza, így a jogi jellegét és megnevezését (pl. lakás) és alapterületének mértékét. A II. rész a tulajdonos(ok) adatait rögzíti. A III. rész az esetleges terheket (pl.: haszonélvezeti jog, vételi jog, végrehajtási jog jelzálogjog, vagy elidegenítési és terhelési tilalom, stb.), illetve egyéb, jogi szempontból jelentős tényeket (pl. tulajdonos kiskorúsága, folyamatban lévő peres eljárás ténye, stb.) tartalmazza. A tulajdoni lapnak két fajtája van, az „szemle” és a „teljes másolat”. A szemle csak az aktuális, fennálló információkat tartalmazza, a teljes tulajdoni lap pedig a korábban fennálló, már törölt, és a hatályos adatokat is megmutatja.

A tulajdoni lapba ingyenesen be lehet tekinteni az ingatlan elhelyezkedése szerint illetékes földhivatalnál, vagy hiteles tulajdoni lap másolatot is be lehet szerezni térítés ellenében. Ügyvédi irodánk rendelkezik on-line hozzáféréssel az elektronikus Földhivatali Információs rendszerhez, így ügyfeleink a tulajdoni lapot irodánk útján is be tuják szerezni.

A széljegy a tulajdoni lap fejrészében, az I. rész előtt található és a már benyújtott, de még el nem bírált kérelmeket tartalmazza. Az Inytv. 48. §-a szerint a földhivatali beadvány iktatószámát a benyújtás napján, a tulajdoni lapon széljegyként fel kell jegyezni, és ennek megtörténtét a beadványra rá kell vezetni. A széljegy az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását igazolja. Ha a tulajdoni lapon az adásvételi szerződés aláírásakor széljegy szerepel, úgy azt a terhekhez hasonlóan feltétlenül vizsgálni kell.

Az ingatlan adásvételi szerződés megkötése során feltétlenül figyelemmel kell lenni az esetleges terhekre. A jelzálogjog és haszonélvezeti jog önmagában nem gátolja a tulajdonjog átruházását, de általában a vevő szándéka a tehermentes tulajdonszerzésre terjed ki. Emellett banki jelzálog esetén, gyakran a bank a saját hozzájárulásához köti az átruházást, sőt a leggyakrabban a jelzálogjogot elidegenítési és terhelési tilalommal is biztosítja. A tehermentesítést az esetek többségében tehát az adásvételi során rendezni kell. Így például banki jelzálogjog esetében be kell szerezni egy igazolást a banktól a fennálló tartozás összegéről és a bankkölcsön visszafizetésének módjáról.

A haszonélvezet esetén, ha azt a felek az adásvétellel egyidejűleg meg kívánják szüntetni, a haszonélvezőnek le kell mondania haszonélvezeti jogáról. A tehermentesítés lehetőségét és módját ügyvédi irodánk minden esetben külön vizsgálja az érintett felekkel, és részletes tájékoztatást nyújt részükre a lehetséges megoldásokról.

Általában öröklés, vagy a közelmúltban átadott új építésű társasházi lakásnál fordulhat elő, hogy aki tulajdonosként lép fel (valójában csak várományosa a tulajdonjognak) még nincs bejegyezve az ingatlan nyilvántartásba tulajdonosként, csak széljegyen szerepel. Jogilag van rá lehetőség, hogy a vevő úgy nevezett tulajdoni várományt vásároljon, ennek során azonban fokozott körültekintéssel kell eljárni, mivel az ingatlan tulajdonjoga a földhivatali bejegyzéssel keletkezik (és nem pl. a szerződés megkötésével, az ingatlan birtokbavételével, vagy a vételár teljes kifizetésével).

A haszonélvezeti jog legkésőbb a jogosult haláláig tart, de ettől függetlenül az ingatlan-nyilvántartási eljárás kérelemre indul. Azaz, ha azt a tulajdonosok nem kérelmezik, a haszonélvezeti jog nem kerül automatikusan törlésre. Ilyen esetben az adásvételi ügylet előtt, az eredeti halotti anyakönyvi kivonat bemutatásával és egy másolat benyújtásával töröltetni kell a haszonélvezeti jogot. Az is megoldás lehet, ha az eladó a szerződéskötéskor magával hozza az eredeti halotti anyakönyvi kivonatot, és az ügyvéd az adásvételi szerződés benyújtásával egyidejűleg a törlési eljárást is elintézi.

Azokban az esetekben, amikor egy helyrajzi számon lévő ingatlanra több lakás kerül felépítésre és azon nem alapítanak társasházat, akkor a tulajdonosok az egész ingatlannak egy bizonyos tulajdoni hányadára (jogi szakszóval „eszmei hányadára”) szereznek tulajdonjogot. Ettől függetlenül az egyes tulajdoni hányadok önállóan átruházhatók, de tekintve, hogy az ingatlan közös tulajdonnak minősül, a tulajdonostársaknak a Ptk. alapján elővásárlási joguk áll fenn.

Ha az ingatlant jogszabályból eredően elővásárlási jog terheli, vagy ha valaki arra szerződéssel elővásárlási jogot enged, és a dolgot el akarja adni, a kapott vételi ajánlatot a szerződés aláírása előtt köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni. Ha az elővásárlásra jogosult a vételi ajánlat tartalmát azonos feltételekkel elfogadja, az ingatlan adásvételi szerződés a tulajdonos és az elővásárlásra jogosult között létrejön. Amennyiben az elővásárlásra jogosult nem tesz elfogadó nyilatkozatot, a tulajdonos az ingatlant a vételi ajánlatnak megfelelően vagy annál az eladó számára kedvezőbb feltételek mellett eladhatja.

Az elővásárlási jog kérdése leggyakrabban 3 esetben szokott felmerülni:

Az egyik eset, a már említett közös tulajdon. A közös tulajdonban lévő többlakásos épületeknél az egyes lakások ugyan fizikailag teljes egészében elkülönítettek, de azok jogilag mégsem tekinthetők önálló ingatlanoknak. Ilyen esetben a tulajdonos a tulajdoni lapon, mint valamilyen (Pl. 1/3) arányú résztulajdonos jelenik meg. Jogilag ilyenkor a tulajdonos az egy helyrajziszámon nyilvántartott ingatlan megfelelő hányadának tulajdonosa, és nem bizonyos épületrészeké. Az újabb építésű ingatlanok esetében, a teremgarázsoknál szokott előfordulni, hogy a tulajdonosok közötti használati megosztás alapján, egy tulajdonos csak egy gépkocsibeállót jogosult használni, azonban a tulajdoni lapon, mint a teljes teremgarázs meghatározott arányú résztulajdonosa jelenik meg.

Az elővásárlási jog második legtipikusabb esete, az alapító okirat által biztosított elővásárlási jog. Társasházi (vagy szövetkezeti) lakásoknál ritkán ugyan, de előfordulhat, hogy az alapító okirat a tulajdonostárs ingatlana vonatkozásában elővásárlási jogot biztosít. Az ilyen esetek csak az alapító okirat áttanulmányozásával ellenőrizhetők le.

A harmadik leggyakoribb esete az elővásárlási jognak a műemlék jellegű ingatlanok esetén fordul elő. Az ilyen ingatlanoknál a műemléki védettséget elrendelő jogszabály szokott a Magyar Állam javára elővásárlási jogot biztosítani.

A fenti esetekben a tulajdonostársaktól – illetőleg műemléki ingatlannál a Magyar Államtól - be kell szerezni az elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatokat.

Gyakran előfordul, hogy a távol lévő tulajdonos helyett, valamelyik tulajdonostárs, vagy rokon egy otthon készített, és két tanúval ellátott meghatalmazással szeretné értékesíteni az ingatlant. Sajnos az ilyen meghatalmazás nem alkalmas a távol lévő tulajdonos helyettesítésére. A jogszabály rendelkezései szerint a meghatalmazásra ugyanazok a formai előírások vonatkoznak, mint magára az ingatlan adásvételi szerződésre. Az ingatlan adásvételi szerződés esetén kötelező, hogy az ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott magánokiratba vagy közjegyzői közokiratba legyen foglalva. Ennek megfelelően meghatalmazással el lehet járni, de a meghatalmazást ügyvédnek vagy közjegyzőnek kell készítenie.

Megoldható, hogy a külföldön élő eladó illetve vevő nevében meghatalmazással más személy járjon el. Külföldön a magyar konzulátus előtt kell a meghatalmazást aláírni és hitelesíttetni. Amennyiben az érintett államban nincs magyar konzulátus, vagy az túl messze van, akkor az okiratot az adott ország joga szerinti arra jogosult személynél is alá lehet írni (pl. közjegyző, ügyvéd, bíróság stb.), de ebben az esetben nemzetközi felülhitelesítéssel (úgynevezett Apostille-al) kell az okiratot ellátni.

A bankkölcsönből történő ingatlanvásárlás jellemzője, hogy a bank a vételárnak csak egy részét finanszírozza, és bizonyos mértékű önerő megfizetését várja el a vevőtől. A bank a rá eső részt csak a vételár utolsó részleteként szokta kifizetni. Az ilyen ügyletek sajátossága továbbá, hogy a jelzáloghitel biztosítéka általában maga a megvásárlásra kerülő ingatlan. Ezért, ha bankkölcsönből történik a fizetés, egy sajátos, többlépcsős szerződési konstrukció kerül alkalmazásra. A szerződés aláírásakor a tulajdonos még nem mond le a tulajdonjogáról, hiszen a teljes vételárat sem kapja még meg. Ekkor az eladó általában csak foglalót, vagy vételár előleget kap, és egy külön nyilatkozatban mond le a tulajdonjogáról. Ez a nyilatkozat letétben marad az okiratszerkesztő ügyvédnél, egészen addig, amíg a bank fizet, vagy hitelígérvényt bocsát ki. A földhivatali eljárás ennek megfelelően két lépcsős. Az aláírt szerződést az ügyvéd benyújtja a földhivatalhoz, úgynevezett függőben tartási kérelemmel, vagy a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feljegyzése iránti kérelemmel. Az ingatlan-nyilvántartásban tehát egy függő helyzet kerül feltüntetésre, egészen addig, amíg az eladó a teljes vételárat megkapja, vagy a bank a kifizetésre visszavonhatatlan kötelezettséget vállal. Ezt követően az eljáró ügyvéd, az addig letétben lévő bejegyzési engedélyt benyújtja, és a tulajdonjogot bejegyzik.

Ez a megoldás mind az eladó, mind a vevő biztonságát szolgálja, hiszen az eladó még nem mond le a tulajdonjogáról, mivel a teljes vételárat még nem kapta meg, viszont a vevő sem kerülhet olyan helyzetbe, hogy az eladó másnak értékesíti az ingatlant, amíg ő a hitelre vár. Minden bank bizonyos követelményeket támaszt a fentiekkel kapcsolatban, így – a későbbi szerződésmódosítás elkerülése érdekében – szükséges, a bank által meghatározott követelmények ismerete. Az ezzel kapcsolatos banki dokumentumot minden esetben a hitelügyintéző banki alkalmazottól lehet beszerezni, és továbbítani kell az ügyvédhez.

A tulajdonjog fenntartással történő eladás feljegyzése és a tulajdonjog bejegyzésének függőben tartása közötti különbségek Mind a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének ingatlan-nyilvántartási feljegyzése, mind a tulajdonjog bejegyzése iránti eljárás felfüggesztése az ingatlan tulajdonjogának fenntartásához kötődik, és mindkettő célja, hogy megvédje a vevőt attól, hogy az ingatlanra az ő tulajdonjogának bejegyzése előtt más valaki tulajdonjogot szerezhessen, az eladót pedig attól, hogy a teljes vételár kifizetése előtt lemondjon tulajdonjogáról.

Minden esetben, ha a vételár kifizetése nem történik meg teljes egészében az ingatlan adásvételi szerződés aláírásakor, az eladó a szerződésben a tulajdonjogát a teljes vételár kifizetéséig fenntarthatja. Ezesetben a földhivatalhoz benyújtandó kérelemben nem a tulajdonjog bejegyzését kell kérni, hanem azt, hogy a földhivatal a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényét jegyezze fel, vagy az eljárást tartsa függőben.

Függőben tartás iránti kérelem esetén a földhivatalhoz benyújtandó kérelem tárgya a tulajdonjog bejegyzésének függőben tartása a meghatározott, de legfeljebb az okirat benyújtásától számított 6 hónapos határidő elteltéig.

Mindkét esetben az eladó akkor adja meg a bejegyzéshez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot, ha a vevő kifizette a teljes vételárat. A nyilatkozatra ugyanazok a tartalmi követelmények vonatkoznak, mint az adásvételi szerződésre. Gyakori megoldás, hogy a bejegyzési engedélyt az ellenjegyző ügyvéd letétbe veszi. Mégpedig azzal a feltétellel, hogy ha a vételárat az eladó teljes egészében megkapta, akkor az ügyvéd köteles a bejegyzési okiratot benyújtani a földhivatalba. A függőben tartásra a kérelem benyújtásától számított 6 hónapon belül van lehetőség. Amennyiben 6 hónapon belül nem kerül benyújtásra a bejegyzési engedély, az adásvételi szerződés módosítása válik szükségessé. Módosítás nélkül a kérelmet elutasítják, ugyanis a 6 hónapos időtartam nem hosszabbítható meg.

Jelentős különbség, hogy a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényének feljegyzése ugyan elidegenítési- és terhelési tilalmat jelent, de a végrehajtási jog bejegyzésének nem akadálya. Tehát a vevő érdekei súlyosan sérülhetnek, ha az adásvételi szerződés aláírása és a bejegyzési engedély benyújtása között, végrehajtást foganatosítanak az eladó ellen.

A függőben tartás alkalmazása ezzel ellentétben „ranghelyet fog”, tehát az ezt követő végrehajtási jog bejegyzését az azt megelőző tulajdonjog bejegyzési kérelem sorrendben megelőzi, és ha a tulajdonjog bejegyzésre kerül, úgy a végrehajtási jog iránti kérelmet – figyelemmel a tulajdonosváltozásra – a földhivatal elutasítja. A vevő érdekét tehát a függőben tartás szolgálja inkább. Újabban a bankok is ezt írják elő kötelező szerződéses tartalomként, ha bankkölcsönből finanszírozzák a vételárat.

Van olyan jogi megoldás, amikor a szülő nevére haszonélvezeti jogot alapítanak, és a gyermek nevére veszik az ingatlant. A haszonélvezeti jog ezután kizárólag a szülőt jogosítja fel az ingatlan használatára és hasznosítására, függetlenül a tulajdonos személyétől. Abban az esetben azonban, ha a vételárat valaki más bocsátja a vevő részére, úgy az jogi szempontból készpénz ajándékozásának minősülhet. A pénz ajándék 150.000,- Ft felett illetékköteles és azt be kell jelenteni az adóhatóságnak, ugyanakkor egyenes ági (gyermek – szülő – nagyszülő) rokonok és házastársak között történő ajándékozás illetékmentes, függetlenül az összeg mértékétől. A gyermek nevén lévő ingatlan eladásához ugyan nem kell a haszonélvező hozzájárulása, de az átruházást követően is kizárólag a szülőt illetné meg az ingatlan használata, így gyakorlatilag a beleegyezése nélkül az ingatlant rendkívül nehézkes lenne eladni.

Az ingatlan adásvételi szerződésben az eladó köteles felhívni a vevő figyelmét az ingatlan esetleges hiányosságaira, hibáira. Ha ezt nem teszi, akkor a vevő szavatossági igénnyel léphet fel vele szemben. Az ingatlan műszaki állapotát egyebekben az ügyvéd nem vizsgálja, csak a felek erre vonatkozó nyilatkozatát foglalja a szerződésbe, így tanácsos, hogy az ingatlan adásvételi szerződés aláírása előtt a vevő vegyen igénybe építésügyben jártas szakembert. Az ingatlan átvizsgálásához irodánk is tud műszaki szakembert ajánlani.

Az ingóságokról a felek az ingatlan adásvételi szerződésben szabadon megállapodhatnak. Eltérő rendelkezés hiánya esetére, a bíróság azt a gyakorlatot alakította ki, hogy az az ingóság, ami az ingatlanba úgy került beépítésre, hogy sérelem nélkül nem távolítható el, az ingatlan, és így az adásvétel részét képezi (ilyenek különösen: beépített szekrény, beépített konyhabútor, szaniterek, kazán stb.). A későbbi vita elkerülésére, az ingatlan adásvételi szerződésben érdemes erre külön részt szentelni. Ebben a részben fel lehet sorolni a hátrahagyott és az elszállításra kerülő ingóságokat.

Az energetikai tanúsítvány szabályait az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet tartalmazza. Eszerint ingatlan adásvétel esetén az energetikai tanúsítvány elkészíttetéséről az eladó saját költségén gondoskodik és azt legkésőbb a szerződéskötésig köteles a vevőnek átadni. Az átadás tényéről, és az energetikai tanúsítvány sorszámáról az ingatlan adásvételi szerződésben is nyilatkozni kell.