A SZERZŐDÉS TARTALMA ÉS A TELJESÍTÉSE

Hány részletben fizethető a vételár?
A legritkább megoldás, ha a vevő egy összegben, készpénzben a szerződés aláírásakor a teljes vételárat megfizeti, és ezzel egyidejűleg az eladó a tulajdonjogáról lemond. A vevő általában bankkölcsön igénybevételével tudja csak a megfelelő forrást biztosítani, ezért a vételár kifizetése leggyakrabban több részletben történik. A szerződő felek a részletek számában, összegében és a teljesítési határidőben szabadon állapodhatnak meg, nincs erre vonatkozó törvényi előírás. Ha a vevő bankkölcsönt vesz fel, akkor a banki előírások miatt, ez az összeg csakis az utolsó vételárrész lehet.
Mi a különbség a vételárelőleg és a foglaló között?
Ha a felek részletfizetésben állapodtak meg, vételárelőlegnek számít minden átadott vételár részlet, amit nem foglaló jogcímén adnak át. Amennyiben a szerződést teljesítik, a vételárelőleget a vételárba be kell számítani, de ha a szerződés bármely okból meghiúsul, a vevőnek a vételárelőleg teljes egészében visszajár.

A foglaló a vételár előleggel szemben, biztosíték jellegű. Szabályait a Ptk. 6:185. §-a tartalmazza. Eszerint a kötelezettségvállalás megerősítéseként foglalót lehet adni, melynek tényét a szerződésbe egyértelműen fel kell tüntetni. Ha a szerződést teljesítik, a foglalót a vételárba be kell számítani, ha pedig a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló – egyszeresen – visszajár.

Ha viszont a szerződés teljesítése meghiúsul, a meghiúsulásért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. Egyszerűbben fogalmazva, ha az adásvétel a vevő miatt nem tud teljesülni (mert például nem tud fizetni, és az eladó eláll a szerződéstől), akkor a vevő az átadott foglalót elveszíti. Ha a meghiúsulás oka az eladó hibája (mert például nem adja birtokba az ingatlant, és a vevő eláll a szerződéstől), kétszeresen köteles visszaadni a foglaló összegét.

A foglaló visszaköveteléséről való lemondás, illetőleg a foglaló kétszeres visszatérítése a szerződésszegés jogkövetkezményei alól nem mentesít. A kötbérbe vagy kártérítésbe azonban a foglaló értéke beszámít.
Milyen összegű lehet a foglaló?
A foglaló mértékéről a Ptk. csak annyit rögzít, hogy a túlzott mértékű foglalót a bíróság mérsékelheti. Ennek megfelelően a foglaló mértékét a felek szabadon állapíthatják meg. A gyakorlatban, általában a felek a teljes vételár 10%-ában szoktak megállapodni. Az általános bírósági gyakorlat a vételár 25%-át meghaladó foglalót már eltúlzottnak tartja. Tehát ilyen kikötés esetén, ha a foglalót végül valamelyik fél biztosítékként érvényesíti, és ezt a másik fél bíróság előtt sérelmezi, várható az eltúlzott foglaló mérséklése.
Mi történik, ha a vevő nem fizet határidőre?
Amennyiben vevő késedelmesen fizet, úgy az eladót a Ptk. 6:48. §-a szerint a késedelembe esés napjától késedelmi kamat illeti meg. A kamat mértéke – eltérő megállapodás hiányában – a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyezik. Emellett, ha az eladót a késedelemmel összefügésben kár éri, és a kár összege meghaladja a késedelmi kamatot, a kamat összegét meghaladó részben kártérítés is érvényesíthető.

Ha a vevő egyáltalán nem fizet, az eladó elállhat a szerződéstől. Az elállással az eladó a szerződést egyoldalúan megszünteti, és az eredeti állapot helyreállításának van helye. Tehát a vételár (kivéve annak foglaló része) visszajár, és az ingatlan az eladó tulajdonában marad. Elállásra lehetőség van a törvény alapján. A Ptk. 6:154. § értelmében ha a vevő késedelembe esik, az eladó követelheti a teljesítést, vagy ha a késedelem következtében a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, elállhat a szerződéstől. Az eladó elállásához nincs szükség a teljesítéshez fűződő érdek megszűnésének bizonyítására, ha a szerződést a felek megállapodása szerint a meghatározott teljesítési időben - és nem máskor - kellett volna teljesíteni, vagy a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő póthatáridőt tűzött, és a póthatáridő eredménytelenül telt el.

A fenti törvényi rendelkezések mellett, a szerződésben is szabályozhatjuk, hogy milyen esetekben jogosult az eladó, póthatáridő kitűzése nélkül elállni. Erre az esetre a felek megállapodása az irányadó. Általában a felek úgy állapodnak meg, hogy a teljesítési határidőt követően egy közepes távú határidő után (15-30 nap), már nincs szükség további póthatáridőre, vagy fizetési felszólításra, hanem megnyílik az eladó elállási joga. Ebben az esetben az eladó jogosulttá válik az adásvételi szerződéstől egyoldalúan, írásban, a foglaló megtartása és a vételárelőleg visszafizetése mellett elállni.
Mire való a tulajdonjog fenntartás? Mi a különbség a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényének feljegyzése és az eljárás függőben tartása között?
A Ptk. 6:216. § alapján az eladó az ingatlanon a tulajdonjogát, legfeljebb a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntarthatja. A tulajdonjog fenntartást írásba kell foglalni. A tulajdonjog fenntartás, mint jogilag jelentős tény, az ingatlan-nyilvántartásban feljegyeztethető, vagy kérhető a tulajdonjog bejegyzési eljárás függőben tartása a földhivataltól. A vevő a tulajdonjog fenntartás hatálya idején az ingatlant nem idegenítheti el, és nem terhelheti meg. A tulajdonjog fenntartásának tehát biztonsági funkciója van az eladó számára, mivel a teljes vételár megfizetéséig tulajdonos marad, de a vevő részére is, hiszen az adásvétel folyamata, tényként feltüntetésre kerül a tulajdoni lapon, vagy a függőben tartás széljegyen fog szerepelni.

A tulajdonjog fenntartással történt eladás tényének feljegyzése, mint ingatlan-nyilvántartási megoldás, három hátránnyal rendelkezik: amennyiben az ingatlan például elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt, úgy már a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feljegyzéséhez is be kell szerezni a jogosult (pl. bank) hozzájárulását; másrészt egy esetleges végrehajtási jog bejegyzését nem akadályozza meg; harmadrészt az ügyfélnek ebben az esetben kétszer kell megfizetnie az eljárási díjat (először a tulajdonjog fenntartással történő eladás ténye feljegyzésért, majd később a tulajdonjog bejegyzésért).

Mindhárom probléma kiküszöbölhető az eljárás függőben tartásával. Az Ingatlan-nyilvántartási törvény 47/A. § lehetőséget biztosít arra, hogy a felek által a bejegyzési engedély megadására meghatározott, legfeljebb az adásvételi szerződés benyújtásától számított 6 hónapos határidő elteltéig a beadványt a földhivatal széljegyként tüntesse fel és az eljárást függőben tartsa.

Ha az ügyletet finanszírozó bank nem ragaszkodik a tulajdonjog fenntartással történő eladás ténye feljegyzéséhez, úgy mindenképpen a függőben tartásos eljárást szoktuk alkalmazni. A tulajdonjog tehát polgári jogi szempontból ilyenkor is fenntartás alatt van, de az ingatlan-nyilvántartásba nem ennek tényét szoktuk feljegyeztetni, hanem magát az eljárást függesztjük fel. Mivel ilyenkor az adásvétel már széljegyre kerül, ez kellő biztonságot ad a vevőnek, mert ez akadályát képezi az ingatlan további értékesítésének, vagy megterhelésének.
A szerződést ki viszi be a földhivatalba?
Budapest területén a teljes földhivatali ügyintézést Irodánk végzi, Önnek ezzel semmi teendője nem lesz. Természetesen, ha ezt kívánja, Ön is eljárhat a földhivatalnál, de ilyenkor is összeállítjuk Önnek a beadandó anyagot. Amennyiben vidéki ingatlan az ügy tárgya, úgy a beadást postai úton intézzük, avagy ha bármilyen oknál fogva személyes ügyintézésre van szükség és Ön nem tud ezzel foglalkozni, külön díj ellenében Irodánk el tud járni a személyes benyújtás során.

Az ingatlan adásvételhez kapcsolódó egyéb eljárások során (pl.: bankkölcsön igénybevétele esetén a jelzálogszerződés benyújtása, stb.) az Ügyfél személyesen jár el. Külön megállapodás alapján azonban ilyen esetekben is tudunk segítséget nyújtani.
Mennyi időt vesz igénybe a tulajdonjog bejegyezése? Honnan lehet értesülni róla?
A tulajdonjog bejegyzése esetén a határidő a bejegyzéshez hozzájáruló nyilatkozat benyújtásától számított 30 nap. A gyakorlatban 2-3 hét alatt a földhivatalok meghozzák a döntést. Földhivatalonként változik, hogy a határozatot vagy minden érintett félnek (eladó, vevő, ügyvéd) megküldik, vagy az ügyvéd kapja az összes példányt. Amennyiben a határozat irodánkhoz érkezik, akkor azt e-mailben továbbítjuk Ügyfeleinknek
Mikor lehet beköltözni a megvásárolt ingatlanba? Mi a biztosíték arra, hogy az eladó ekkorra kiköltözik az ingatlanból?
Az ingatlan birtokbaadásának időpontja, azaz köznyelvi kifejezéssel a beköltözés, a felek megegyezésétől függ. Általában ez a teljes vételár kifizetését követően pár nappal szokott megtörténni, de előfordul, hogy a vételár kifizetése megelőző, vagy az utáni több hónapos eltérésben állapodnak meg a szerződő felek. Ha azt a felek kívánják, a birtokbaadás esetleges késedelmére kötbért lehet kikötni. A kötbér egy olyan szerződéses „büntetés” amelyet a szerződésszegő félnek, pusztán a szerződés megszegéséért (ez esetben a késedelemért) kell fizetnie, függetlenül attól, hogy érte-e kár a másik felet a szerződésszegéssel kapcsolatban. A kötbér mértéke a felek megegyezésétől függ, ezzel kapcsolatban a Ptk. csak annyit rögzít, hogy a túlzott mértékű kötbért a kötelezett kérésére a bíróság mérsékelheti. Az a tapasztalatunk, hogy a felek a kötbér összegét illetően általában napi 3.000 – 15.000 Ft között összegben szoktak megállapodni. Ez az az összeg tehát, ami az eladót minden késedelmes nap után terhelheti, egyben a pontos kiköltözést a vevő számára biztosíthatja.
Honnan tudható, hogy nem marad az ingatlanon jelentős közmű vagy közös-költség tartozás? Hogyan és mikor lehet a mérőórákat átíratni?
Az ingatlan birtokbaadásáról birtokbaadási jegyzőkönyvet kell felvenni, melyen feltüntetésre kerül a kulcsok átadása, valamint minden mérőóra gyári száma és állása. A birtokbaadáskor az eladó kötelessége átadni az összes igazolást arról, hogy minden közmű és közös költség -tartozás teljes egészében kiegyenlítésre került (ezt nevezik gyakran „nullás igazolásnak”). A mérőórák átíratását az eladóról a vevőre, az adásvételi szerződés, valamint a birtokbaadási jegyzőkönyv egy példányának bemutatásával lehet kezdeményezni a közműszolgáltatóknál. Ennél egyszerűbb az ügyintézés, ha a birtokbaadási jegyzőkönyv elkészítése után a felek (az eladó és a vevő), együttesen elmennek a közműszolgáltatókhoz, valamint a közös képviselőhöz és együtt jelentik be a tulajdonosváltozást. Ekkor a vevő személyesen megbizonyosodhat arról, hogy az esetleges hátralékot az eladó a közmű szolgáltatónak befizette, az eladó pedig arról, hogy vevő a mérőórákat átíratta. Az átíratás ideje jelentősen csökkenthető, ha a felek az érintett közműszolgáltatónál interneten előre bejelentkeznek. Az ELMŰ és a FŐGÁZ a főváros több pontján közös ügyfélszolgálatot üzemeltet, így az átíratáshoz érdemes ezeket a kirendeltségeket felkeresni.

Figyelmeztetések

A jelen menüpont alatt ismertetett információk kizárólag tájékoztató jellegűek és nem teljeskörűek. Nem tekintendők jogi tanácsadásnak, ezért a honlapon foglaltak téves értelmezéséből, illetve esetleges jogszabályi változásokból eredő felelősséget teljes egészében kizárjuk. Egyedi jogi kérdésekre, problémákra csak kizárólag az ügy pontos megismerését, valamint megbízási szerződés megkötését követően tudunk megoldást nyújtani.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás