Az ingatlan adásvételt biztosító foglaló

ingatlan adásvétel, foglaló, ingatlan ügyvéd, ingatlanjogász

Ingatlan adásvétel ügyében az egyik örök téma, amivel ingatlan ügyvédhez fordulnak, a foglaló.

Mikor, kinek, miért adjuk? Van-e egyáltalán foglaló szerződés (vagy előszerződés) nélkül? Az ingatlanközvetítőnek adott pénz foglaló-e egyáltalán? Mik az alapvető tudnivalók?

A rendkívül élénk ingatlan piaci mozgás miatt a leendő vevők számos esetben azt tapasztalhatják, hogy mire megnéznék a kiszemelt ingatlant, addigra az már el is kelt. Ezt sokan úgy próbálják orvosolni, hogy rögtön pénzt próbálnak adni valakinek, mintegy biztosítékként. Azt gondolják, hogy ezzel lefoglalják az ingatlant, és az másnak, már nem eladó. Ezt a kérdést bonyolítják az ingatlanközvetítők. Ekkor még nincs ingatlan ügyvéd vagy ingatlanjogász a felek segítségére. Így csak az közvetítőre bízzák magukat a felek. A cikkünkben összefoglaltuk, hogy mi az, amit a foglalóról tudni kell, mielőtt meggondolatlanul fizetnénk pénzt bárkinek.

A foglaló szerződéses kötelezettséghez kötődik

A foglaló mindig valamilyen szerződésben foglalt kötelezettségvállalás kapcsán, annak megerősítésére átadott pénzösszeg. Így foglaló átadására önmagában, anélkül, hogy egy szerződéshez kapcsolódna, nem kerülhet sor. Ennek a szerződésnek pedig az eladó és a leendő vevő között kell létrejönnie. Az ingatlanközvetítőnek átadott összeg, különösen, ha az eladó nem tett semmilyen jognyilatkozatot, legfeljebb az ingatlanközvetítő előlegének minősülhet, de foglalónak semmiképp sem. Az ingatlanközvetítők gyakran címkézik ezt a pénzt „biztosítékbak”, „foglalónak”, „bánatpénznek”, ettől függetlenül ez a pénz nem, jogi szempontból, nem foglaló. Összegezve, a foglaló szerződést biztosít. Ez lehet akár ingatlan adásvételi szerződés, ingatlan adásvételi előszerződés, vételi ajánlat és azzal egyező elfogadás, de mindenképp az eladó és a leendő vevő közötti jogügyletet kell biztosítania.

A szerződésből egyértelműen ki kell tűnnie a biztosítéki jellegnek

A szerződésből egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az átadott pénzösszeg foglalóként szolgál. Egészen pontosan a Polgári Törvénykönyv szerint:

„6:185. § [Foglaló]

(1) A másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik.”

Ahogy a törvény szövegéből következik, „a másik félnek fizetett” összeg minősülhet foglalónak. Tehát azt – készpénz esetén – át kell adni, vagy egyébként át kell utalni. A „szerződésből egyértelműen kitűnik” szövegezésből következik, hogy csak szerződést lehet foglalóval biztosítani. Mindennek hiányában a szerződéskötés előtt átadott pénz előlegnek minősül. A különbség jelentős, hiszen a szerződés meghiúsulása esetén az átadott előleg visszajár, függetlenül attól, hogy a meghiúsulásért ki a felelős.

Foglalót leggyakrabban az ingatlan adásvételi szerződéskor vagy azt megelőzően szoktak átadni. Az ingatlan adásvételi szerződést megelőzően átadott összegnél is lényeges, hogy magából a későbbi ingatlan adásvételi szerződésből is kiderüljön az összeg foglaló jellege. Nincs kizárva, hogy a foglalót a szerződéskötést követően adják át. Utóbbira jellemző példa, ha a foglalót a szerződéskötés után átutalással fizetik meg.

A foglaló az ingatlan adásvételi szerződés teljesítése esetén a meghiúsulás szankciója  

Ha az ingatlan adásvételi szerződésben vállalt kötelezettség teljesítése meghiúsul, a foglaló sorsa attól függ, hogy melyik fél felelős a meghiúsulásért. Ha az a fél felelős, aki a foglalót adta, akkor az adott foglalót elveszíti. Ha pedig a foglalót kapó fél a felelős, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. Ha a meghiúsulásért egyik fél sem felelős, vagy mindketten felelősek, a foglaló visszajár. Abban az esetben, ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken, jellemzően az ingatlan adásvétel vételárába beszámít.

A foglaló az ingatlan adásvételi szerződés megszegésének következményei alól nem mentesít

Az adott foglaló elveszítése, vagy a kapott foglaló kétszeres visszatérítése nem mentesíti az adásvételi szerződést megszegő felet a további jogi következmények alól. Így példának okáért, ha az eladó miatt hiúsul meg az ingatlan adásvételi szerződésnek megfelelő tulajdonjog átruházása, és emiatt a kapott foglalót kétszeresen visszafizeti, ez még nem mentesíti a tulajdonjog átruházása alól, ha a vevő ezt kívánja. Ebben az esetben természetesen a vevőt a vételár fizetési kötelezettség továbbra is terhelni fogja. Ugyanígy, ha a vevő a korábbi ingatlanából már kiköltözött, és például ingatlant bérelni kényszerül, követelheti az ezzel felmerülő kárát a jogellenesen eljáró eladótól.

A foglaló összege

Sokan gondolják, hogy ingatlan adásvétel esetén a foglaló mértékét jogszabály rögzíti. A legtöbben azt gondolják, hogy a törvény az ingatlan értékének 10%-ában rögzíti ezt a mértéket. Ettől eltérően a foglaló összege teljes egészében a felek megállapodásától függ. A szerződési gyakorlatban valóban rendszerint a szerződési érték 10%-ának megfelelő foglalót szokták alkalmazni, de ez egyáltalán nem jelent kötelezettséget a felekre nézve. A foglaló összege lehet ennél magasabb és alacsonyabb is, azonban a bíróságnak joga van arra, hogy a túlzott mértékű foglaló összegét a fél kérelmére mérsékelje. Ehhez azonban az kell, hogy valamelyik fél bírósághoz forduljon, tehát ekkorra az adásvétel rendszerint meghiúsul.

Az adott ügy körülményei, a vételár mértéke, a kötelezettségvállalás jellege alapján dönti el a bíróság, hogy túlzott-e a foglaló mértéke.

A foglaló általában már jelentős pénzügyi kiadást jelent, ezért érdemes már ennek kifizetése esetén jogi szakértőt bevonni az ügybe. Ha ügyvédhez fordul, akkor azt tanácsoljuk, hogy válasszon ingatlan ügyvédet, vagyis ingatlanjogászt, aki erre a területre szakosodott, és megvédi Önt bármilyen esetleges hibától vagy kártól.