Az illeték

Ingatlan adásvételekor a vevőnek, mint vagyonszerzőnek, vagyonszerzési illetéket kell fizetnie, míg az eladónak, mint bevételszerzőnek, adózási kötelezettsége lehet. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) alapján az ingatlan tulajdonának megszerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a megszerzett ingatlan forgalmi értéke. Az illeték mértéke 4%, 1 milliárd forint forgalmi érték fölött azonban, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint. Az illetéket az adóhatóság úgynevezett fizetési meghagyásban veti ki, melyet általában az adásvételi szerződés megkötését követő fél éven belül postai úton küldenek meg a vevőnek.

Az adó

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja törvény) rendelkezései értelmében bármely ingatlan átruházásából származó jövedelem (a vételi ár és az eladási ár különbözete, csökkentve az ingatlanra fordított kiadásokkal, magyarul amennyit „keresünk” az ingatlan adásvételén) a megszerzés évében és az azt követő 5 évben teljes egészében adóköteles. Az adó alapját az ötödik évtől évente 10%-os szakaszokban lehet csökkenteni, ezáltal az ingatlanok értékesítése a szerzést követő 15. évtől válik teljesen adómentessé.

Az Szja törvény 62. § (6) bekezdése értelmében viszont más a helyzet lakás, lakóház vagy lakásként nyilvántartott építmény esetében, mivel az ingatlan átruházása esetén az értékesítésből származó jövedelem csupán a megszerzés évében és az azt követő évben lesz adóköteles teljes egészében. A megszerzés évét követő második évben a jövedelem 90 %-a, harmadik évben a jövedelem 60 %-a, negyedik évben pedig a jövedelem 30 %-a képezi az adó alapját. Az ötödik évben, és azt követően történő ingatlan értékesítés esetén a jövedelem már teljes egészében adómentes lesz. A lényeg tehát, hogy hány éve telik el a lakásunk megvétele és eladása között. Ha ez több mint öt, akkor adófizetési kötelezettségünk nincs az ügylet után.

Az ingatlan átruházásából származó jövedelem után az adó mértéke megegyezik az általános Szja kulccsal (2016-ban 15%). Az adót a magánszemélynek a rendes, éves adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.

Az Illeték törvény 26. § (1) bekezdés a) pontja alapján mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak a megszerzése, ha a vevő az ingatlanon, a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. A vagyonszerző lakóházépítési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál. Fontos, hogy az illetékmentességhez nem elég a lakóház megépítésének ténye, a négy éves határidő lejártáig a megépült lakóházra használatbavételi engedéllyel kell rendelkezni.

Régebben lehetőség volt arra, hogyha az eladó a lakásingatlan értékesítéséből befolyt vételárból másik lakásingatlant vásárolt, akkor az újonnan vásárolt lakás vételárával az előző lakás utáni adóalapot csökkenthette. Ezt a kedvezményt 2008. január 1. napjával megszüntették, viszont a lakások, lakóházak és lakásként nyilvántartott építmények esetében a korábbi 15 éven túli adómentesség határát 5 évre csökkentették.
Azonban a lakáscélú adókedvezmény megszűnése nem jelenti azt, hogy a lakáscélú felhasználás teljesen figyelmen kívül marad az adózás során. Van lehetőség arra, hogy a magánszemély eladó mentesüljön az adó részbeni, vagy egészbeni megfizetése alól. Ez azonban csak lehetőség, amelyet az adóhatóság kérelemre, méltányossági jogkörben mérlegel, tehát nem olyan kötelező rendelkezés, mint a korábbi. Kérelemre tehát az adóhatóság az adót méltányosságból mérsékelheti, vagy elengedheti. Erre lehetőség, többek között, az ingatlan vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem felhasználási körülményeire figyelemmel. A felhasználási körülmények között különös tekintettel veszi figyelembe a NAV, ha a felhasználás az eladó saját maga, közeli hozzátartozója, a vele egy háztartásban élő élettársa, volt házastársa lakhatását biztosító célra történik.

Az Itv. 21. § (2) bekezdése alapján, lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete. Amennyiben a vevő a korábbi lakását csak az újabb lakás megvásárlását követően tudja eladni és idő közben az illetéket már megfizette, úgy a különbözetet visszaigényelheti az adóhatóságtól.

A magánszemély vagyonszerző első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az állami adóhatóság a vagyonszerző kérelmére - a kérelemben megjelölt időtartamra, de legfeljebb 12 hónapra - havonként egyenlő részletekben teljesítendő, kamatmentes részletfizetést engedélyez. Ha a vagyonszerző az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az állami adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel.

A korábban 35 év alattiak számára járó automatikus részletfizetés kedvezményt tehát, már korhatár nélkül, bárki, aki első lakásszerző, igénybe veheti. Emellett a 35 év alatti első lakásszerzők számára további illetékkedvezményre van lehetőség, amelyről a következő pontban olvashat.

Az Illeték törvény 26. § (6) bekezdése szerint az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal az első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15 000 000 forintot nem haladja meg. Ilyen forgalmi értékű lakás tulajdoni hányadának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg.

Az Illeték törvény 26. § (1) bekezdés f) pontja alapján mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett - ideértve az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára használt épület átalakításával, továbbá a lakóépület bővítésével (pl. tetőtér-beépítéssel) létesített - 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása. Amennyiben az új lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 30 millió forintot és a vagyonszerző másik lakástulajdon eladását nem igazolja, akkor a megállapított illetékből nem kell megfizetni azt az összeget, amely akkor járna, ha a lakás forgalmi értéke 15 millió forint lenne. Ilyen lakás tulajdoni hányada esetén a kedvezmény a 15 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos részére illeti meg a vagyonszerzőt.

Az Illetéktörvény alapján, az egyenes ági rokonok és házastársak egymás közti vagyonátruházása, valamint a házassági vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés teljes egészében illetékmentes. Tehát ha pl. egy ingatlan adásvételi szerződés ilyen rokoni kapcsolatban álló személyek között jön létre, nem kell illetéket fizetni.

Egyenes ági rokoni kapcsolat azonban azok között áll fenn, akik közül egyik a másiktól származik, vagyis szülő, nagyszülő, gyermek, unoka, stb. A testvérek azonban nem egyenesági rokonok, közöttük oldalági rokonság áll fenn, így emiatt rájuk illetékkedvezmény, illetve mentesség nem vonatkozik.

Az 1996. évi LXXXV. törvény (továbbiakban: Díjtörvény) alapján a tulajdoni lapról kiállított papír alapú hiteles másolatért 6250 Ft-ot, míg a nem hiteles másolatért 1000 Ft-ot kell fizetni.

A földhivatali eljárásért alapesetben ingatlanonként 6.600,-Ft összegű díjat kell fizetni. A jelzálogjog bejegyzése, valamint a bejegyzés módosítása iránti eljárás díja ingatlanonként 12.600 Ft. A soron kívüli eljárás díja ingatlanonként az alapdíj mellett, további 10 000 Ft.

Az ügyvédi munkadíj mindig szabad megállapodás tárgya. A piacon általánosnak tekinthető a vételár 1%-a + ÁFA összegű munkadíj. Irodánk, az ingatlan ügyeink nagy számára tekintettel ennél lényegesen kedvezőbb díj ellenében tudja nyújtani szolgáltatásait. Az általános díjszabásunkat a „Díjaink” menüpont alatt találja.

A munkadíj tartalmazza az ügyre vonatkozó jogi tanácsadást, a tulajdoni lap on-line beszerzését, a szerződés elkészítését, ellenjegyzését, a teljes kapcsolódó földhivatali eljárás során történő képviseletet, továbbá B400 NAV adatlap kitöltését és csatolását az ingatlan nyilvántartási kérelemhez. A munkadíj nem tartalmazza a felmerülő költségeket (pl. földhivatali eljárási díj, stb.).

Egyéb megállapodás hiányában a tulajdoni lap költségét, és a földhivatali eljárási díjat és az ügyvédi munkadíjat a vevő fizeti. Amennyiben a megvásárolt ingatlan tehermentesítése szükséges, úgy az ehhez kapcsolódó költségek az eladót terhelik.